A XXII. században a Föld forrásai végérvényesen kiapadtak. Míg egyes országokban naponta százezrek haltak meg éhezésben és a hiányos orvosi ellátásban, addig más országokban a kizsákmányolás révén még ekkor is a fényűzés ment. Ez indok volt egy háborúra, amit egy mondvacsinált ürüggyel indítottak el. Így keződödött el a Negyedik Világháború.

A Európai Koalíció kevés erőforrást tudott a háborúra állítani, az első támadások során több északi államot elvesztettek. Szó szerint a vízzel vált egyenlővé Nagy-Britannia és a skandináv államok. Egyedül a Közép-európai és balkáni országok voltak képesek tartani a frontot, így pár hét alatt több száz millió menekültet voltak kénytelenek befogadni.

A menekültek között több száz tudós is volt, akik szívesen csatlakoztak az ottani kutatókhoz, hogy a háborúban előnyhöz juttassák nemzetüket.

Dr. Stonem is egyike volt ezen tudósoknak. Szakterülete a genetika volt, többszörösen ki is tüntetették. Mivel a romániai kutatások elakadtak,ezért örömmel látták, és átvette a labor vezetését. A cél egy olyan növény előállítása volt, amely a talajt teljesen átalakítja, úgy, hogy azon más ne teremjen meg, ezáltal az ellenséges mezőföldek használhatatlanok legyenek. A részleg korábban egy agresszív húsevő növénnyel is próbálkozott, de az még nagyobb kudarcba fulladt.

Dr. Stonem a szokásos reggeli teendőit végezte el: ellenőrizte a mintákat, a kísérleti növényeket, majd feljegyzéseket készített. Az álmatlanság miatt viszont eléggé kába volt, így több petricsészét is levert az asztalról, amik a kifogásolható teremkialakítás miatt egyenesen a virágokon végezték.

Ekkor derült ki, hogy a projekt csak egy karnyújtásnyira volt a sikertől. Több különböző orchidea és nárcisz palánta gyors mutációba kezdett. Egy-kettőre vérszomjas fenevaddá változtak, és nekitámadtak a doktornak, aki szörnyű kínhalálban részesült.

Pár hónappal késöbb a kutatási asszisztenseknek sikerült szintetizálniuk a mutációt okozó szert, majd tömegtermelésbe kezdtek, és bevetették. A Koalíció megnyerte a háborút, Dr. Stonem-et pedig hősként temették el, halála napja pedig nemzeti ünneppé vált minden európai országban.