2123 volt az az év, amikor senki nem gondolta volna, hogy eljön a világvége. Ekkor sikerült békét kötni a Közel-Keleten és Dél-Amerikában, a fosszilis üzemanyagok betiltásáról szóló indítványt pedig minden ENSZ tag aláírta, és betartotta.

Az embereket viszont általános nyugtalanság jellemezte. A termések hónapról hónapra elszáradtak, kereskedelmi hajók sora futott zátonyra, és bár a bűnözés az utóbbi években visszaszorult, több ember halt baleset által, mint előtte bármikor. Ez túl sok volt ahhoz, hogy véletlen legyen, ám a fontosabb vallások vezetői elzárkóztak a ténytől, hogy eljött az Apokalipszis. Ennek egyik oka az volt, hogy nagyobb földrengés által a Vatikán, Jeruzsálem és Buenos Aires a földdel lett egyenlővé, így jogosan tehette fel bárki is a kérdést, hogy Isten (bármelyik vallás istene is lenne az igazi), miért ölne meg több millió igaz hívőt, amikor az Ő oldalán harcolhatnának a végső csatában?

A történtek hátterében valóban egy isten állt, de hozzá egy ember se imádkozott. Az emberiség elpusztítását délutáni feladatként kapta, hogy kollégája még a hétvégén elkezdhesse felvázolni az új földi értelmes faj biológiai és kultúrális jellemzőit.

A délután lassan estébe ment át, ami a Földön négy hónapnyi időnek felelt meg. Ekkora már a közel nyolc milliárdos emberi népesség leredukálódott egy milliárdra, és az emberek kezdtek ráébredni, hogy szülőbolygójukon nincs menekvés, ha valami drasztikusat nem tesznek, az emberiség végérvényesen kipusztul. Ám hiába próbáltak a Holdon kolóniát létrehozni, a tervben érthetetlen módon több súlyos hiba keletkezett, ezzel az egész projekt kudarcba fulladt.

Mire eljött az utolsó ember halála is, alig lehetett fenntartani bármilyen nemű civilizált életformát, a nyilvánvaló emberhiány miatt. Ugyanezen okból senki se tudta, hogy ő -e az utolsó, de a munkáját végző Isten pontosan tudta, hogy mikor és hol következett be ez a halál: földi idő szerint 2123. augusztus 3. -án, a Húsvét-szigeten, szívrohamban halt meg az utolsó ember. Egy hét éves gyerek, akinek kevés fogalma volt arról, hogy mi is történik körülötte.

Az Istenség, miután jól végezte a munkáját, megírta a jelentést, a felszerelését összepakolta és elrakta a tárolóba, majd haza indult családjához.