Erika családjával a szokásos nyári gombaszedésre indult. A hagyományt még nagyanyja indította el, mivel a közeli erdőben nagyon sok ehető fajtát lehet fellelni, így a különböző levesek, mártások elengedhetetlen hozzávalójává vált a csiperke, a laskagomba és a többi gombaféle.

Úgy tervezte, sötétedésig kint maradnak, de délig már szedtek elég gombát, így miután a táskákat bepakolták a kocsiba, természetjárás maradt a nap további részére. A gyerekek nagyon élvezték a sétát, főleg a madarak felismerését énekhangjukról. Ehhez ellengethetetlen kellék volt a hordozható magnó, mely nagy segítséget nyújtott az egyedek azonosításában.

A túra is lassan végéhez közeledett, amikor Erikát egy szokatlan érzés ejtette rabul, és elindult beljebb az erdőbe, letérve az ösvényről. A sűrűben alig pár métert tett meg, mikor egy halk kattanást hallott. Ezt egy második világháborús bomba kioldószerkezete adta ki, ami a kattanás után 2 másodperccel fel is robbant.

A zajra az egész családja felfigyelt, akik a pár percnyire lévő pihenőhelyen voltak éppen. Mire férje odaért, nem tehetett semmit, csupán a már halott feleségének tudott ígértetett tenni, hogy a hagyományt így is folytatják, és temetését itt az erdőben rendezik meg.