Jónás a délutánját a kertben töltötte. Amióta felesége elhunyt, úgy érezte, így tud a legközelebb kerülni hozzá. Folytatta kedvese szenvedélyét, ami több éven át a hírnevet, és megélhetést szolgáltatott számukra.

Mivel délután még szét akart nézni a piacon, ezért aznapra csak apróbb teendőket tervezett a kertben. Elültetett pár virágot, és mivel eléggé száraz volt mostanában az időjárás, elkezdett locsolni. Miután végzett, észrevette, hogy pár rózsán levéltetvek vannak, ezért kikevert egy adag tetűirtót, és beleöntötte a permetezőbe.

Épp a rózsákhoz ért, mikor úgy érezte, hogy elnehezednek a kezei. Azonnal tudta, hogy – bár lehetetlenül hangzik, de – elfagynak a végtagjai. Pár pillanatra rá az egész kert, és az egész teste megfagyott, arca a meglepődés és a belenyugvás különös elegyét tükrözte.

A megfagyott tájon egy magas, szőke, göndör hajú nő ment végig hátratett kezekkel. Vörös ruháját az ezüstösen csillogó növények tökéletesen tükrözték vissza. Amikor Jónáshoz ért, háta mögül elővette a golfütőt, és egy határozott mozdulattal szétverte annak fejét. Ezután eldobta az ütőt, és továbbment. Egy-két percen belül kiolvadt a kert, a test pedig megszeppenve rogyott le a virágokra.